Kirándulás a tengerparthoz

Sziasztok! 

15 perc alatt 0,80 mérföldet futottam és 72 kalóriát égettem el. Ma voltam először futni a Livingwell Health Clubban. Évek óta nem szántam rá magam erre a mozgásformára, és nem is vonzott különösebben, de amióta tornázom otthon, valami megváltozott bennem. Elkezdett motoszkálni az agyamban, hogy jól esne kocogni egy kicsit. Most, hogy van a havi bérletünk, adott a lehetőség, ki is használtam. Ez még csak a kezdet, remélem fogok még fejlődni, ha rendszeres időközönként látogatni fogom a futópadot. :) 

Július utolsó napján leutaztunk Brighton-ba, hogy kicsit mi is kiélvezzük az angliai nyarat. :) Vonattal alig egy óra alatt el is értük a várost, ami igazi üdülőközpont, rengeteg turistával. Mivel szép volt az idő, az első utunk a strandra vezetett! Igazából nem lehetett eltéveszteni, ahogy kijöttünk a pályaudvarról a vele szemben lévő utca egyenesen a tengerpartig ért. Gyönyörű volt látni a tengert (vagy inkább már óceánt?), pár kilométer hosszan kavicsos partot találtunk, ami felett sirályok köröztek. Kerestünk magunknak egy megfelelő helyet, és 2-3 órára átadtuk magunkat az önfeledt napozásnak és pihenésnek. Szerencsénk volt, majdnem végig sütött a nap, így az erős szelet annyira nem éreztük hidegnek. Ricu volt olyan bátor, hogy megmártózott a vízben, és úszott egy keveset, én csak térdig merészkedtem a hideg tengerbe. :)

brighton-i pályaudvar

Miután kistrandoltuk magunkat, megkóstoltuk végre-valahára a fish and chipset. Igazából bundában sült hal, és sült krumpli, na de azért csak ki kellett már próbálni! :) Nagyon jól esett mindkettőnknek, és jól lakottan indultunk el felfedezni a várost. A tengerparti sétányt két oldalról különböző étkezdék, fagyizók, parti árusok, és kisebb galériák szegélyezték, ahol nagyon látványos, és mégis egyszerű képeket találtunk. Még az is lehet, hogy ha majd úgy döntünk később, hogy itt hagyjuk Angliát, onnan hozunk magunknak szuvenírt. :) A part nagy része két móló közé esik, amelyből az egyik csak egy maradvány. Viszont a másikon egy konkrét vidámparkot, vásári forgatagot üzemeltetnek. :) Nagyon érdekes volt, ki lehetett sétálni egészen a végéig, ahonnan visszanézve meg lehetett figyelni a várost. A turisták ellenére volt valami nyugalmat árasztó a helyen, jó volt kiszabadulni Londonból, ha csak egy napra is. Már lemenőben volt a Nap, így a sugarak aranyló fénnyel törtek meg a hullámokon, mint megannyi gyémánt. Csodálatos volt látni, bárcsak le tudtam volna fényképezni Nektek!

Fish and chips

Just married. :)

A városközpont egységes, hangulatos kis utcákból áll, különböző kis butikok, kézműves boltok, fagyizók, pékségek, éttermek és pubok várják, hogy felfedezzék őket a járókelők. Igazán jól éreztük magunkat, kicsit Szentendréhez és Eckernfördéhez tudtuk hasonlítani Brightont. A napot végül a The White Rabbit nevű pubban zártuk, ahol Ricu kipróbálta a Guinness sört, én pedig Sussex megye első számú kedvencét, a Harvey's-t. Legalábbis ezzel reklámozták. :) Ízletesek voltak, Ricué lágyabb és krémesebb, az enyém inkább gyümölcsösebb volt.

Royal Pavilion

Nagyon tetszett mindkettőnknek Brighton, biztos vagyok benne, hogy nem utoljára voltunk a tengerparti városban! Szívesen visszamennék bármelyik évszakban, hogy élvezzem az utcák és a boltok hangulatát. :) 

A hazaút nem érdemel említést, már csak azért sem, mert több vonatot is töröltek, és késleltettek, többek között a miénket is. Ebből kifolyólag 2 órát kellett várnunk a brightoni pályaudvaron, mire visszaindulhattunk Londonba.

Bízom benne, hogy a képek segítségével sikerül átadnom egy kicsit a város hangulatából! 

Puszi mindenkinek!